Tanári segédlet

Megjelent a Beugró szövegek módszertani kézikönyve, amely a webáruházban letölthető formában megvásárolható.

Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy e segédanyag megírásakor a tegező formát választottam. Ennek oka, hogy én is pedagógus, magyar szakos tanár vagyok. Talán az is megtörténhetett, hogy személyesen is találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon. Az elmúlt évek során – látván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt az oktatás egészére vonatkozóan –, úgy gondoltam, egy módszertani segédanyag megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak. Továbbra is egyik kulcskérdése a magyar oktatásnak a tanulók szövegértő és szövegalkotó képességének fejlesztése. Ezért ezzel az új tanári segédanyaggal szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. A tanítási folyamat egy-egy óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képesség – tágabb értelemben a kommunikáció – fejlődése nem zárul le az általános iskolai szakasz végén. Ezeket a képességeket tovább kell fejlesztenünk a magasabb iskolai fokozatokon is. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan olyan, a mindennapokban is használható tudásanyagot kell biztosítanunk, amely az életre készíti fel a tanulókat. Az már csupán „plusz szolgáltatás”, hogy az illemtani, viselkedésbeli emberi normák közvetítésére is hangsúlyt fektetünk. Meggyőződésem, hogy mindez nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az olvasás, szövegértés és szövegalkotás képességének fejlesztése. Hiszen minden tanítási órán minden tanulónak értelmeznie és alkotnia kell szöveget. Az ismeretek rögzítésének fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általában tanórán kívül kerül sor, amikor a tanulók egyedül maradnak a szöveggel. Könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre, ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tanórán közösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamennyi pedagógus feladata. Sok kollégánk jogos felvetése: a diákok egy része nem tanul otthon, készületlenül jön az órára, nincs mire ráépülnie az új ismeretnek. Ilyenkor még inkább szükség van a tanórai szöveg-feldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, a jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsődleges bevésés. A mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle hatások érik őket. Nehezen tudjuk felvenni a versenyt a média, az internet egyre fokozódó térhódításával. Technikailag és fizikailag is kivitelezhetetlen, hogy egy tanítási órán hat másodpercenként új hatások érjék a tanítványainkat, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk, sőt egyre inkább építsünk az infokommunikáció adta lehetőségekre. Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak. Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert!

Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:
Jordán Gergely

Az elmúlt években – látván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt az oktatás egészére vonatkozóan –, úgy gondoltam, egy módszertani segédanyag megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak egy kevéssé ismert tanulásmódszertani terület – a Mind map módszer vagy gondolati térképezés – megmutatásával.
A pedagógusképzésben egyre kevésbé van lehetőség a tanulásmódszertani ismeretek elsajátítására, mindez sokkal inkább a mindennapi gyakorlatban kíván önképzést a pedagógusoktól.
Sajnos a mai pedagógia alig használja fel és építi be azokat az ismereteket, amelyeket a különböző tudományok nyújtanak.
Többek között nem esik szó a pedagógusképzésben az agy működéséről sem, de azokról a pszichofiziológiai folyamatokról sem, amelyek meghatározzak a gondolkodást, a tanulást.
Agyunk gondolkodás közbeni működése nagyrészt az asszociációkra épít. Vagyis, amikor valamilyen új ismeretet kell elraktároznunk, akkor a legjobb, ha valamelyik már jól ismert utat választjuk, amelyen eljutunk a megfelelő helyre, ahol ott az új ismeretet beépíthetjük. Ezáltal ez az új ismeret a korábbi ismereteken keresztül könnyebben elérhető lesz. Asszociációk segítségével sokkal hatékonyabb a tanulás és a megismerés, mert az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül. Ha viszont csak betesszük valamelyik fiókba az új ismeretet, azt nemcsak elhelyezni nehéz támpontok nélkül, hanem később megtalálni, előhívni is sokkal nehezebb vagy szinte lehetetlen lesz.
Ha ezt elfogadjuk és tudjuk, akkor miért nem használunk olyan kidolgozott módszereket az oktatásban is, amelyek segítségével a tanulók számára könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb utakat kínálhatunk a tanulásban?
E módszer különböző elágazásainak értő és hatékony mindennapi alkalmazásában sokat segíthet kiadványom.
Ha megértjük a módszer lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak.
Ehhez a munkához kívánok neked sok sikert, kitartást és jó egészséget!