Az elmúlt években – látván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt az oktatás egészére vonatkozóan –, úgy gondoltam, egy módszertani segédanyag megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak egy kevéssé ismert tanulásmódszertani terület – a Mind map módszer vagy gondolati térképezés – megmutatásával.
A pedagógusképzésben egyre kevésbé van lehetőség a tanulásmódszertani ismeretek elsajátítására, mindez sokkal inkább a mindennapi gyakorlatban kíván önképzést a pedagógusoktól.
Sajnos a mai pedagógia alig használja fel és építi be azokat az ismereteket, amelyeket a különböző tudományok nyújtanak.
Többek között nem esik szó a pedagógusképzésben az agy működéséről sem, de azokról a pszichofiziológiai folyamatokról sem, amelyek meghatározzak a gondolkodást, a tanulást.
Agyunk gondolkodás közbeni működése nagyrészt az asszociációkra épít. Vagyis, amikor valamilyen új ismeretet kell elraktároznunk, akkor a legjobb, ha valamelyik már jól ismert utat választjuk, amelyen eljutunk a megfelelő helyre, ahol ott az új ismeretet beépíthetjük. Ezáltal ez az új ismeret a korábbi ismereteken keresztül könnyebben elérhető lesz. Asszociációk segítségével sokkal hatékonyabb a tanulás és a megismerés, mert az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül. Ha viszont csak betesszük valamelyik fiókba az új ismeretet, azt nemcsak elhelyezni nehéz támpontok nélkül, hanem később megtalálni, előhívni is sokkal nehezebb vagy szinte lehetetlen lesz.
Ha ezt elfogadjuk és tudjuk, akkor miért nem használunk olyan kidolgozott módszereket az oktatásban is, amelyek segítségével a tanulók számára könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb utakat kínálhatunk a tanulásban?
E módszer különböző elágazásainak értő és hatékony mindennapi alkalmazásában sokat segíthet kiadványom.
Ha megértjük a módszer lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak.
Ehhez a munkához kívánok neked sok sikert, kitartást és jó egészséget!
25
aug.